Hormontánc

A hormonok tánca, a női ciklus rejtélyei és a benne rejlő erők

"Azt hiszem, hogy a világot a nők tartják, hogy ne hulljon darabokra, mialatt a férfiak próbálják előre taszigálni a történelmet." (Gabriel Garcia Marquez)

Az endokrin rendszer testünk egyik legkomplexebb, még az orvostudomány számára is sok rejtélyt tartogató rendszere. Szoros összeköttetésben áll az aggyal és az idegrendszerrel.

Maga a hormon elnevezés a görög horman szóból ered, ami azt jelenti, hogy ingerelni, izgalomba hozni. E kifejezés is arra utal, hogy az endokrin rendszer szoros kapcsolatban áll az érzelmeinkkel. Ennek tudományos alapja pedig az, hogy az agyalapi mirigy (hipofízis), vagy más néven a "mester mirigy", ami az idegrendszer és a hormonrendszer egyik összekapcsolódási pontja, a közti agy hipotalamusz régiójában található. Pontosabban egy nyél segítségével csüng le a hipotalamuszról. Ez a régió szoros kapcsolatban áll a limbikus rendszerrel, ami az "ösztönös viselkedések" felett gyakorol ellenőrzést, illetve különösen nagy szerepe van a szexuális motiváció és viselkedés koordinálásában is.

A női menstruációs ciklus a hipotalamusz-hipofízis rendszer szabályozása alatt áll. Ez a rendszer - normális esetben - tökéletes együttműködést biztosít a hormonokat termelő petefészek és a hormonokat fogadó nemi szervek között. A vér hormonszintjétől függően a hipofízis és a petefészkek oda-vissza képesek fékezni vagy élénkíteni egymás hormontermelését.
Amikor a kommunikáció felborul a rendszerek között, zavar áll be a hormonháztartásban.

A hormonháztartás felborulását számos fizikai és pszichikai tényező előidézheti. Ilyen például a szélsőséges változás az étkezési szokásokban vagy az életmódban (ez lehet akár válás vagy költözés más országba), egy hosszan tartó testi, lelki túlerőltetés (pl. vizsgák, sportversenyek előtt), továbbá hosszan tartó rettegés, félelem vagy a kívülről bevitt hormonok.

Egyre több nőt érint a PMS, a premenstruális szindróma is, ami 1932-ben került be a köztudatba, amikor Robert Frank "premenstruációs tenzió" néven írt róla részletesen, majd Katarina Dalton 1953-ban nevezte el premenstruációs szindrómának. A jelenlegi ismeretek szerint a PMS kialakulásában a menstruációval összefüggő ciklikus hormonszint változásnak van elsődleges szerepe. A női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) nemcsak a női nemi szervekben hatnak, hanem a szervezet egészében, így a központi idegrendszerben is. Azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a hormonszint változása befolyásolja az agy egyik kémiai anyagának, a szerotoninnak az anyagcseréjét. A szerotoninról pedig tudjuk, hogy általános szabályozó feladatot tölt be a központi idegrendszerben és számos alapvető funkciót érint. Fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás valamint az étvágy szabályozásában. Hat továbbá a depresszió, szorongásos zavarok és alvászavarok kialakulására is. A peteérést követően az ösztrogénszint fokozatosan esik, ezzel együtt csökken a szerotonin szint is, ami hangulatváltozásokat eredményez és fokozza az egyes ételek iránti vágyat, mert a test így próbálja elérni, hogy hormonokhoz jusson a táplálékon keresztül. A rossz hír azonban az, hogy a szerotonin hormont sem szájon, sem intravénásan nem lehet bejuttatni közvetlenül a szervezetbe, mert nem tud áthatolni a vér-agygáton.

A huszonegyedik század elején mindent érteni akarunk, mindenre szeretnénk azonnal választ kapni, mindent rögtön meg akarunk oldani és többnyire kívülről, másoktól vagy egy csodaszertől reméljük a megoldást. Nincs időnk semmire, beleértve önmagunkat. A nőknek nyűggé vált a menstruáció, mert a "havi baj", a "nehéz napok" akadályoznak bennünket abban, hogy a szokott módon teljesítsünk, minden területen a maximumot nyújtsuk. A női ciklus a körkörös megújulás lehetőségét hordozza. Szervezetünk a születés - halál - születés váltakozását tanítja nekünk. Minden hónapban lehetőségünk van az elengedés gyakorlására, a méh nyálkahártyájának leválásával párhuzamosan a régi dolgok eleresztésére, hogy a következő ciklust tiszta lappal indíthassuk. Minden, amit elnyomtunk, amivel nem néztünk szembe a hónap során az a menstruációt megelőzően és az alatt felszínre tör. Csodálatos, ahogy a test kommunikálni képes velünk, még ha ez fájdalommal is jár és kellemetlen kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy milyen frusztrációk, fájdalmak, beteljesületlen vágyak, ki nem fejezett harag lappang a testünkben. A menstruáció közben a progeszteron és az ösztrogén szintje a lehető legalacsonyabb. Bár hormonálisan e szakasz mélypontnak számít, valójában ez egy valóságos pihenőfázis, ami lehetővé teszi a testi és érzelmi kikapcsolódást, megújulást. Ennek köszönhető, hogy közvetlenül a menzesz előtt és alatt érkezhetnek felismeréseket hozó álmok, megérzések. Ez az időszak rendkívül alkalmas a meditációra és az önmagunkba történő mélyebb betekintésre.

Maga a menstruáció egy tisztulási folyamat, csak mi nők részesülünk a természet ezen ajándékában. Hónapról-hónapra, ha nem történik megtermékenyülés, a menstruációs vérrel együtt salakanyagok is távoznak a szervezetünkből, amivel együtt egy energetikai kiegyensúlyozódás is megtörténik. Nem véletlen tehát, hogy sok betegség a változókor beálltával jelentkezik. Ezt azonban meg tudjuk előzni, ha kellően odafigyelünk testünk és lelkünk igényeire. Ez esetben a változókort is ajándékként élhetjük át, hisz ez az élet egyik nagy átalakulása a nőknél.

Bár a menstruálás egy tisztulási folyamat, ezzel együtt energiát von el a szervezettől. Ebből kifolyólag, amikor a havi hormonális ingadozásnak már nincs kitéve a szervezet, a nők gyakran tapasztalják, hogy a többlet energiájukat képesek életük kreatív-, spirituális- és társadalmi- aspektusaira fordítani.

Nagyszerű ajándék testben lenni, testünk bölcs és segíteni akar nekünk. Próbáljuk meg fejleszteni tudatosságunkat, a saját testünkkel való kommunikációnkat. Önmagunk és nőiségünk elfogadása nélkül szinte lehetetlen a gyógyulás. A jóga és a tánc, valamint sok más módszer segíthet bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk valós önmagunkhoz s elég bátorságot gyűjtsünk a szükséges változtatások kivitelezéséhez.

A Hormontánc egy olyan táncos alapú mozgássor, aminek a célja, hogy megtanuljuk érzékelni, majd tudatosan mozgatni az alhasi zónát. Rituális táncok, modern táncos elemek és az Aviva-módszer alapján Horosz Réka, Ma-uri tréner állította össze a gyakorlatokat és a zenét, hogy képessé váljunk fejleszteni női oldalunkat és gyógyítani önmagunkat. A hormontánc kifejezetten nőknek javasolt, alhasi szerveket élénkítő módszer. A harminc perces, 18 gyakorlatsorból álló torna különösen a szeméremcsont fölötti területet mozgatja át, és a folyamatosan pumpáló mozdulatoknak köszönhetően, a szervek vérellátása javul, így működésük élénkebb lesz. A gyógyulás pedig azáltal indul be, hogy a fokozott vérkeringés hatására több vitamin, hormon és oxigén jut el a nemi mirigyekbe és szervekbe. Ugyanakkor erősíti a has-, comb- és fenékizmokat, melyek a női erőnk virágzásához is szükségesek. Segít bennünket, hogy többé ne legyünk annyira kiszolgáltatva a hormonháztartásunk ingadozásának. A gyakorlatok egyszerűek és örömteliek!

A testben lét kincsét csak akkor tudjuk maximálisan átélni, ha megbecsüljük és tiszteljük azt. Mindannyian képesek vagyunk önmagunk gyógyítására! Türelem, kitartás, szeretet s elfogadás nélkül azonban egyetlen módszer sem fog csodát eredményezni. Kezünkben van a választás. Használjuk velünk született képességeinket!

Örömteli, boldog női létet kívánok valamennyi nőtársamnak!

Szabó Katalin
Jógaoktató, ma-uri masszőr
A hormontánc hétvégi workshopok keretében tanulható meg.

Lap teteje